Az írás, amely a 2016-os tábor Vadalma c. lapjának 1. számában jelent meg, Gyenge Veronikától származik. Kezdheted magadban dúdolni a Boldog szülinapot! dallamát, hiszen ez az év más, mint a többi, mivel a Gímesi Művelődési Tábor és Gólyatábor idén ünnepli 35. születésnapját. Kedves olvasó, ugye nem is gondoltad volna, hogy a tábornak ily hosszú már a történelme? És, hogy hogyan is kezdődött el az egész jóság? A tábort 1981-ben alapította meg pár nyitrai egyetemista, mit sem sejtve arról, hogy ezzel ezrek életét változtatják majd meg. Bizony azóta sok-sok év telt el, és az idő elteltével a tábor is sok változáson ment keresztül. Annyiban viszont megegyezhetünk, hogy az a bizonyos különleges és utánozhatatlan gímesi hangulat azóta is megmaradt. Kezdetekkor a tábor évről évre gyarapodó lakosainak szerves gímesi hétköznapjait alkotta a muzsikaszó. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elődeink által sokszor mesélt történetek a hosszú túrákról, amikor a táborba gyalogszerrel, nótázva...

Több mint egy hete ért véget az idei Gombaszög, amit hosszú kihagyás után újra eredeti, ősi helyszínén rendeztünk meg. A több mint száz fős szervező-brigád is már nagyrészt kipihente magát, és elkezdődött a tervezgetés a jövő évre. Éppen ezért szeretnénk megkérdezni Gombaszög közösségét, mi volt az, ami tetszett, és mi volt az, amin javítanunk kell, hogy olyan legyen Gombaszög, amilyennek te szereted! A véleményedet egy kérdőív kitöltésével tudod eljuttatni hozzánk, amit ide kattintva tudsz megnyitni. A kérdőív természetesen anonim, és nincs rossz válasz! Köszönjük segítségedet! PS: Találkozz újra a gombaszögi arcokkal a hagyományos afterpartyn, amire idén Párkányban, a FormaFeszt keretén belül kerül sor! Fellép a jóvilágvan, valamint az gombaszögi Inn szervezőihez fűződő tryp music, ráadásul a fesztivál szombatján az eső miatt elmaradt Korai Öröm koncertet is bepótolhatod. A kétnapos belépő pedig 4€ gombaszögi karszalaggal!

Tudjuk, hogy Jézus magyar volt. A románok pedig tudják, hogy amúgy nem, mert román volt. Egészen abszurd és szinte elképzelhetetlen végletekbe terelhetnek minket az előítéleteink. Közép-Kelet-Európában is megvan ennek a hagyománya. Erről a témáról beszélgetett Hangácsi István Vörös Lászlóval, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) történészével, Zahorán Csaba történésszel és Czirják Ágnes antropológussal, a Közbeszéd vendégeivel. A sztereotípiák megkönnyítik az ember dolgát. Egy modell, amit mindenkire rá lehet húzni hovatartozása miatt, így lesznek hangos olaszok, lusta görögök stb., és születik ehhez hasonló, sok megbélyegző nemzeti karakter. A sztereotípiák azért is vannak, mert igazak, és azért is vannak, hogy megcáfoljuk őket. Persze van pozitív megkülönböztetés (precíz német), sőt van összetettebb is, amit lehet így is, meg úgy is értelmezni. Zahorán Csaba hozta fel erre példaként, hogy a románok mit gondolnak a magyarokról. Egy felmérésen előkelő helyen szerepelt, hogy összetartóak. Eleve furcsa, hogy a magyarokat egy nép összetartónak tekinti, hisz nem kell elhagyni...